2011. január 18., kedd

Karácsony IV. - December 26.

Karácsony másnapja szintén a hagyományok szerint zajlik. Ennek megfelelően Tesókémék várnak minket ebédre. Idén kicsit megnehezítette a helyzetemet az, hogy hajnalban arra ébredtem, hogy gyomorrontásom van, ami egészen estig kitartott, amikor is gyógyszer helyett egy kupica pálinkával kezdtem gyógyítgatni a viharos belsőmet.
Átmentünk tehát 1 órára Beáékhoz, ahol már várt minket minden féle földi jó és a két rosszaság, Vilma és Frakk. :)

Rossz sorsú kutymákok a karácsonyi plédjükbe takarva :)

Az ebéd képekben:

Egészségünkre!

Minestrone leves - már várom újra

Mézes sült oldalas - annyira guszta a szaftos kinézetétől!

Meggyes máktorta, avagy mákos meggytorta :)


A bendők megtöltése után a nappaliban ejtőztünk a Budapest Retro dvd-vel.


A film után engem sajnos várt otthon már a tanulás, így hazaindultunk. 



Karácsony III. - December 25.

Hölgyeim és uraim, véget ért a vizsgaidőszak! Egyenlőre kicsi ünneplés gyanánt írok egy rövidet. Inni most nem iszok rövidet, azt maximum hét végén. :)

Karácsony első napján, december 25-én a tradícióknak megfelelően nálunk van a családi ebéd, amire csak 3-4 féle főételt lehet választani a 15 süti előtt. Anya most sem aprózta el, nem éheztünk
A beszédes képek:

Mézes pulyka
Mézes pulyka tölteléke


Leveles tésztában sült gombás marha

Sajnos a finom húslevesről nem készült jó kép.
Ebéd után pihenésképpen társasjátékoztunk kicsit. Ez a nap is hamar elment...


A kért dokumentáció a Jézuska által leszállított könyvekről:

Bea és Imi karácsonyfája alatt
A mi karácsonyfánk alatt



2011. január 3., hétfő

Karácsony II. - Ajándékok

Folytatásos teleregényünk következő részében az ajándékozásról olvashatunk:



Imi, der Erste megkapta az ajándékait, és neki is esett megtudni, mit rejtenek a színes papírok. Igen, nekiesett, mivel ő köztudottan a leggyorsabb csomagolásbontó, Apát is megelőzve, messze a vidéken. :) Max. kettő mozdulat szükséges neki a meglepetés leleplezésére lelkem kisebb-nagyobb bánatára - amikor hosszú-hosszú perceket szenvedek valaminek a becsomagolásával, akkor nagyobb :). 





Másodikként Apa is átvehette hasonlóan kevés mennyiségű, ámde annál izgalmasabb ajándékait. Láthatóan örült, mivel utána nem is nagyon érdekelte más. :)



Már a papírból tudta, hogy úszásbérlet! :)

Zolinak, a hármaskának sem fáradt el a keze, mivel ő is csak három csomagot kapott. A hármas hármat. :) 



U-ú kérek egy puszikát!





Bea a négyes (szerinte Z) sorszámmal már nehezebben fért el a meglepiktől, mivel a lányoknál általában a kisebb értékű, ámde sokkal több ajándék a megszokott - a fiúkhoz képest. Ezt a szabályt én erősítem kivételként. 




A két Angyalka




Anya előttem "jutott célba", ötödikként. Ő is jó volt az idén, nemcsak Bea, így bontogathatott ezerrel.






És végül, de nem utolsósorban (mert sorszám nélkül is kerültek ajándékok kiosztásra), én következtem. A sorra kerülésem előtt gondolták többen, hogy kávét kellene inni. Nos, ez nem véletlen... Egyrészt, mert sok kisebb, nagyobb, és még nagyobb ajándékot kapok (jó dolog a család legfiatalabbjának lenni ;-) ), másrészt én nem tépem a csomagolóanyagot, hanem mindet olló segítségével távolítom el, egyesek őszülését elősegítve... Bocsánat, én már csak ilyen vagyok. De ennek ellenére mindig próbálok igyekezni! Imi közölte velem, hogy a következő karácsonyra csak ajándéktasakban lesz ajándékom...









Én nagyon szeretem ezeket az órákat, jó figyelni, hogy ki minek mennyire örül. Bea és Anya felpróbálták a ruháikat, Zoli zümmögtette a dekopírt, Apa felnyalábolta a telefont és a még nem látott dvd-ket, Imi pakolgatta ki a médialejátszót... Jó ezt elnézni, na. Jó a családi körben, na. Hát szeretem őket, na. 

Zoli megmutatja Benőkének az ajándékait :)

Az én ajándékaim 
Anya és Apa ajándékai