Készülünk a karácsonyra - Drezdai kalács, avagy Christstollen

Tekintettel arra, hogy 2 hét múlva már vadul vizsgázgatni fogok, decemberben már nem igazán lesz lehetőségem karácsonyra sütiket gyártani, így néhány finomságot már októberben, november kipróbáltam, legyen-e ilyen-olyan az ünnepekre.

Egy-két próbálkozásom megtalálható a www.csincsilla.blogspot.com oldalon, amit drága Tesóm jegyzett be. Én egy nagyon jó receptet szeretnék bemutatni. Könnyű volt a kalács készítése, nagyon omlós, puha és finom a tésztája. Ajánlom mindenkinek! :) A képek sajnos hagynak némi kivetnivalót maguk után, de ez ne tartson vissza senkit az elkészítésétől!

A recepthez a következők szükségesek:

20 dkg mazsola

3 ek. rum

50 dkg liszt

5 dkg élesztő

10 dkg porcukor

2,5 dl langyos tej

1 tojás

1 cs. vaníliás cukor

1-1 citrom és narancs reszelt héja

1 mk. őrölt fahéj

20 dkg margarin

10-10 dkg oranzsát és citronát

5 dkg hámozott mandula

A kenéshez: 7,5 dkg margarin

                       7,5 dkg porcukor

Az elkészítése:

A mazsolát megmossuk, lecsepegtetjük, és beáztatjuk a rumba. A lisztet tálba szitáljuk, közepébe mélyedést nyomunk, beleszórjuk az élesztőt, 1 tk. cukorral 1 dl langyos tejjel leöntjük, letakarjuk, és 15 percig pihentetjük. 

A maradék tejet elkeverjük a tojással, a porcukorral, a vaníliás cukorral, a citrom és a narancs reszelt héjával, a fahéjjal és egy csipet sóval. Felolvasztjuk a margarint, a masszához adjuk, és az egészet 2-3 részletben összedolgozzuk a liszttel. Alaposan kidagasztjuk, letakarjuk, és meleg helyen a kétszeresére kelesztjük (én 60 fokra felmelegítettem a sütőt, betettem, majd lekapcsoltam a sütőt)

Az oranzsátot, a citronátot, a mandulát apróra vágjuk. A tésztát átgyúrjuk, és a mazsolával együtt beledolgozzuk a vágott finomságokat. A tésztából egy kb. 25 cm hosszú rudat formázunk. Hosszában kettéhatjuk, sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük, letakarjuk, és 15 percig kelesztjük. A sütőt 240 fokra előmelegítjük, betesszük a kalácsot, ezután visszakapcsolunk 180 fokra, és kb. 60 percig sütjük.

Kivesszük, forrón megkenjük az olvasztott margarinnal, és vastagon megszórjuk porcukorral. Vékonyan szeleteljük.

Nem tudom ki mennyire van otthon oranzsát és citromát témában, de a LIDL-ben lehet kapni pont 10 dkg-s kiszerelésben.

Szerintem ha 2-3 részre osztjuk a nyers tésztát, akkor ajándéknak is nagyon jó ötlet!

Készülünk a karácsonyra - Adventi koszorúk

Ma van advent első vasárnapja. Ennek apropójából a három, részvételemmel készült adventi koszorút szeretném bemutatni. Csütörtökig már ismeritek a hetemet az előző bejegyzés alapján, itt következik a folytatás.

Csütörtök estére a terv két adventi koszorú készítése volt, egy Beáéknak, egy Gulyás Katiéknak. Három lány vett részt a munkálatokban: Anya, Tesókám és én. Elsőként Beáéké készült el, majd Gulyás Katiéké. A képeket is ebben a sorrendben láthatjátok. Az utolsó képek között a saját koszorúnk szerepel, ami péntek este, suli után készült el.

Katalin-napi elrontott sütik

Mivel a blog november 25-én, a Katalin nevűek napján született, így a két kedvenc kolléganőm és egyben barátnőm, Kati és Kati (továbbiakban Mati) részére készült névnapi ajándékokkal kezdem meg a bejegyzések sorát.

A tervem a következő volt: a megvásárolt ajándékok mellé mindkettőjüknek sütök egy-egy "névre szóló" süteményt. Az ötlet abból az aprópóból született, hogy Mati nem fogyaszthat cukrot, tehát tortát sem ehet, amikor szeretne, de még a lánya nemrég tartott születésnapján, és a saját névnapján sem. Zsuzsika, a gyermek születésnapjára diabetikus tortát rendeltek, hogy azért mégse maradjon ki minden jóból. Ez azt jelenti, hogy a kicsi torta nagyon sokba került, ha jól emlékszem 7000 ft-ba. Ebből kitalálható, hogy a hülyének sem éri meg (tök gusztustalanok, hogy ennyiért adják). Szóval ezután jutottam arra, hogy majd éééééééén gyártok diabetikus tortát!!! Viszont ha az egyik ünnepelt kap sütit, természetesen a másiknak is csinálok.

November 25. egy csütörtöki napra esett. Tudni kell, hogy a munkakörünk (ahogy sokaké ezen a világon), nem mindig ér véget du. 4-kor, főleg ha testületi ülésen veszünk részt Matival. Az e havi testületi ülés 24-én volt, így nem tervezhettem aznap estére a sütést. (Jól tettem, mivel 11-kor lett végül vége az ülésnek...) A november útközben úgy alakult, hogy a bizottsági ülésem 23-ára került, ezért aznap estére sem tervezhettem be kettő  sütikészítést. A terv a következő lett tehát: hétfőn eljövök bentről korábban, és megsütöm az egy-egy tésztát, kedden később megyek be, megtöltöm az egyiket, este megtöltöm a másikat. A terv jónak bizonyult, de a szaktudásom, vagy a recept, vagy mindkettő már nem annyira.... Kati sütije fele olyan magasra sem sikerült, mint a kép mutatja, így esélyem se volt kettévágni, csak széltében... Mati sütije meg harmad olyan magasra sem sikerült, gyakorlatilag csak összekentem a masszával a tortaforma alját. A sütőpor ellenére sem nőtt nagyra. Itt már kezdtem elveszíteni a türelmemet, de úgy döntöttem, sütök kedd reggel még egy tortalapot, így már tudok mit tölteni. Node a 75 dekás édesítőporból 50 dekányit kellett felhasználni a törpe-tortalaphoz, és persze nem volt több itthon.... Kedd reggel tehát némi bosszankodás, és mértékegység átváltások után folyékony édesítővel sütöttem meg a 2-es számú tortalapot, ami természetesen ugyanakkorára sikerült, mint a bátyja/nővére. A következő probléma akkor merült fel, amikor a kezembe vettem a meggybefőttet, ami a töltelék 90%-át tette ki. Hétvégén anyukám szentül meg volt győződve a bolt polca, és mellettem állva, hogy az otthoni 3-4 üveg meggybefőtt cukor hozzáadása nélkül készült, én meg mondanom sem kell, nem bizonyosodtam meg erről, csak sütés után. Az üvegen nagy betűkkel ott állt, hogy CUKROZOTT. Telefon anyának, szerezzenek be aznapi vásárlás alkalmával cukormenteset. Nem találtak. Elmentek másik üzletbe, nem találtak. Végül Beáék is mozgósítva lettek, ők szerezték be az üzletben található utolsó üveget. Hurrá! A nagy öröm viszont üröm lett, mivel Kati sütijének töltelékét (a csokis-pudingosat) is el bírtam rontani. Pedig csak melegíteni, összekeverni kell dolgokat, mégis meghaladta a képességeimet...

Ennyi megpróbáltatás után már arra gondoltam, jobb, ha az egészet kidobom, mert utálom. Csak az a remény mentette meg a két "művet", hogy abban bíztam, Katiék a törekvéseimet és az ötletemet is díjazni fogják. Elárulom, ez így is lett, mert azt mondták, nem tartanak igényt több ajándékra. :)

Sajnos csak a tortáról készült kép a munka okozta időhiány miatt, ezért még mellékelek kettő pillanatképet is a másnapi köszöntésről.

Ezúton kívánok mégegyszer nagyon boldog névnapot minden Katinak! :)

Huhh, megígérem, a következő bejegyzés nem lesz ilyen idegesítően hosszú... :)

Megnyitottunk!

Üdvözöllek kedves Blogolvasó!

Íme megnyitott (némi unszolás eredményeképp - némi unszolás=Bori) kicsi országunk legújabb blogja. "Nem ígérek Nektek mást, csak vért, verejtéket és könnyeket." Idézet egyik kedvenc filmemből, a Robin Hood, a fuszeklik fejedelme c. filmből. Komolyabbra fordítva a szót (ilyen ritkán fog előfordulni, azt megígérhetem), nem túl mozgalmas életem néhány mozzanatával ismerkedhettek meg a blog olvasása során - amennyiben szeretnétek. Bevezetőként talán ennyi elég is lenne. Ha türelemmel vártok egy kicsit (úgy 2-3 hónapot), akkor az első "igazi" bejegyzésem is megszületik. Tessék várni, mint a Mikulást! :)